Prisca

Csodásan sütött a nap szombaton, amikor meglátogattam Piroskát. Szeretettel fogadott, várt, és készült a beszélgetésre. Kis süti, frissítő, és egy ékszerekkel megtöltött szoba. Ja! És Yoghurt. De róla később…

Meg kell mondanom, hogyha nem lett volna programom még aznap délután, akkor lehet, hogy estig is ott lettem volna. Prisca ugyanis azoknak az ékszereknek (is) az elnevezése, melyeket Pavlóczki-Budai Piroska készít. Nem mellesleg a Piroska név latin megfelelője (jelentése régi, ősi, tiszteletreméltó)

   

A fotókon látható ékszerek mindegyike kézműves termék. Összeállításukat harmónia, összhang, visszafogott csillogás, és minőség jellemzi. Van annak valami különös bája, ha olyan terméket érint az ember, melynek alkotója a születéstől, egészen az új tulajdonoshoz való kerülésig kísér. Nem tömegcikk, nem egy személytelen, felárazott bizsu, ami szinte minden boltban elérhető.

  

Ha meg kellene különböztetnem a stílust, akkor azt mondanám, hogy klasszikus darabok, modern alkotások, és talán rusztikus kincsek is kerülnek ki Piró keze alól.

A családot leszámítva viszonylag nehezen válik meg minden ékszertől, és azt hiszem, ez sok mindent elárul. Felfedi a gondoskodást, a beleszőtt odafigyelést, a teremtést, amit két keze munkájával végez. Piró ugyanúgy, mint legtöbbünk különböző állatfigurák gyöngyfűzésével kezdte, aztán valahogy visszatalált ehhez a csodás hobbihoz, hogy magasabb szintre emelje. Önmagát olvasással, internetes kutatással, és saját fűzés kidolgozásával fejleszti, olykor fényképen megörökítve egy-egy szakaszt, hogy az új motívumot később is biztonsággal ugyanúgy legyen képes kivitelezni.

  

Megtapintva a nyakláncokat, gyűrűket, és fülbevalókat, azonnal szembetűnik, hogy mekkora összpontosítás kell az aprócska alkatrészek létrehozásához. A fülbevalók akasztóját kézműves boltokban szerzi be, csatokat, lánc, és díszítő szemeket apró szerszámokkal illeszt össze.

   

Ahogy nézegetem a kincseket, előkerül a családi doboz is, amiben megakad a szemem egy csodás szetten. Nem is tudom, rá kellett kérdeznem. Kiderült, hogy Piró nagymamája használaton kívüli gyöngysorából varázsolt igazi, mai, hordható ékszert édesanyjának (első kép). Ezúton köszönöm, hogy megfoghattam, varázslatos darab!

A nemes gyöngyökből, textilekből, swarovski kristályokból, kézműves alapanyagokból létrehozott csecse-becsék foglyul ejtették a szemem azon a délutánon.

   

Ebből az elvarázsolt állapotból Yoghurttal való megismerkedésem zökkentett ki. A horgolt kismackóval egész jól összehaverkodtunk, kedves kis jószág. Piró férjének készítette. Yoghurt gondosan felügyeli az ékszerkészítés folyamatát, és őrködik, hogy a szeretettel készített darabok mindegyike különleges legyen. El tudom képzelni, hogy egy titkos varázsigét is elmormol halkan, hogy az adott gyűrű, vagy nyaklánc leendő tulajdonosa részese legyen Prisca képzeletbeli varázsvilágának.

   

Nektek mit jelent az ékszer? Önkifejezés, szükséges kiegészítő, divat? Mi az, ami a választásodat vezérli? Forma, trend, barátnő véleménye?

Priscát megtaláljátok a Facebookon, ott fel is tudjátok venni Piróval a kapcsolatot.

Kapcsolódó cikkek