A pillanat

A pillanat, amit nem akarsz elfelejteni…

ha jól emlékszem nekem az első ilyen emlék egy karácsony volt, amikor az áhított plüss állat ott ült a fa alatt, majd később az ölemben. Szinte minden játék, ruha használt volt, amit kaptam, de ez más volt. Puha, új szagú, aranyos, pont az a kutyus, ami a régi Hanság Áruház kirakatában nézett rám egész novemberben.

 

Aztán a testvérem elvesztése. Annyira féltem gyermekként, hogy nem fogok rá emlékezni. Úgy bántott a szüleim, nagyszüleim szomorúsága, hogy soha, semmivel nem akartam őket többet megbántani. Egész gyermekkoromban arra törekedtem, hogy jó legyek. Azt akartam, hogy ők mindig csak jót halljanak rólam, úgy éreztem, hogy százszor annyit kell teljesítenem, mint másnak.

Aztán jött egy boldog esemény. Amikor a férjem először fogta meg a kezem a lámpáknál Sopronban. Belém vésődött. Emlékszem, amikor először kapott fel és pörgetett meg az ölében.

Látom magam előtt az első ultrahangos felvételt ahol már vert a kisfiam szíve, mélyen belém ivódott, amikor először megmutatták őt.

A pillanat, amit nem akarsz elfelejteni, általában hozzáköt valakihez. Több, mint valószínű, hogy a legmélyebb szeretettel átitatott perc, vagy óra. Szíved szerint megállítanád az időt, de nem tudod. Csak emlékezni vagy képes, hisz a határvonal a múlt és jelened között visszafordíthatatlan, csak egy irányba „dolgozik”.

                                           

Mindig csodáltam a fotósok munkáit. Főleg a mostani technikával, már a legapróbb részleteket is meg lehet örökíteni. Képesek elkapni A PILLANATOT. Nekem a gyermekek, állatok fotói tetszenek a legjobban. Azokban nincs megjátszás, ott még valami tiszta, eredendő, makulátlan reakciók vannak.

                                                                                      

Amikor fotósok blogját olvasom, akkor a legjobb képeket komoly történet övezi. Hosszú várakozás, véletlen baki, kiszámíthatatlan tényező teszi egyedivé a képet. Persze az a kihívás, hogyha élőlényt kapnak lencsevégre, az OTT és AKKOR összeálljon, kattanjon, fókuszban legyen, fény és árnyék harmóniában ölelje egymást.

                                                

Igen, mi magunk is készítünk képeket, és tudjuk, hogy valaki pislant, nem jó a háttér, vagy a fényképező ember tutira nincs a képen. Ezért néha megéri bevállalni egy-egy profi fotózást.

A fotózás, mint szolgáltatás, némi túlzással híd a múlt és jelen között. Érdemes szakavatott embert felkérni egy-egy emlékezetes eseményre, vagy életünk meghatározó korszakában, hogy örökítsen meg minket. Örökítsen….. Milyen szép üzenete van ennek a szónak igaz? Átörökíteni valamit magunkból. Egy kis boldogságot, néhány örömmel átitatott percet. Családot, barátságot, szerelmet, gyermeket, hirtelen tova tűnő éveket.

A cikk fotóit Somansky Photography készítette. www.somansky.com

Kapcsolódó cikkek